Csend és Végítélet

Előszó
Vizsgálatom célja – a vizsga követelmény teljesítésén kívül – Jeruzsálem, mint fogalom megjelenésének a profán zsidó gondolkodásban és irodalomban vizsgálata. Saját ösztönösen írt novelláimon keresztül három téma-vonalon keresztül jelenítettem meg Jeruzsálemet:
– Népmesei motívumok
– A feltámadás misztikája
– Turista(?)[1] Jeruzsálemben
És bár az ösztöneiben gyakran inkább bízhat az ember mint a gondolkodásban, hiszen a gondolkodást is ösztöneink irányítják,[2] mégis elvárás a tudományos megközelítés, a téma meghatározása, kibontása, feldolgozása[3].
Hogyan is kezdhetném el úgy, hogy újabb csapongó novellaáradat helyett egy rendszerezett tanulmánnyal szolgálhassak?
Első, második olvasásra is morbidnak tűnhet az előző, a “Jeruzsálem” füzérben helyet kapó “Csend és Végítélet” című epizód. Nem irodalmi minőségét vizsgáljuk, hanem a kettős novella hátterében rejlő információkat, amik önmagukban is érdeklődére tarthatnak számot, mivel kicsiben és nagyban történelmünk részei. Ezek a tőlem független háttér epizódok, –melyek sokszor súlyosabbak és valóságosabbak a leírtaknál–, valós események, vagy valós eseményekkel voltak kapcsolatban és ezek fényében talán szintén érdekes lehet analizálni, hogy miként, hogyan fordult át mindez fikcióba – már ha ez a fogalom egyáltalán létezik.[4]

Vázlat és synopsis

A TÖRTÉNET
Vázlatosan a novella története ennyi:
1. Temetés a zsidó köztemetőben,
2. A halottak kommunikációja, az idő fogalma
3. Az “Utolsó ítélet” biblikus története
4. Háború

SYNOPSIS
Míg a zsidó temető halottjai hajdan-életük vágyairól beszélnek és a végítéletre várnak, valamint az ezzel járó feltámadásra, eközben az élők között kitör a Második Világháború, melynek egy epizódja volt, mikor 1944-ben az Amerikai Légierő megbombázta a Ferihegyi repülőteret és a kiszolgáló üzemeket.
A temető a repülőtér kifutópályája mellett fekszik, így a szőnyegbombázás során gyakorlatilag minden sír megsérült, a holtak maradványai összekeveredtek. Hiába “gondolhatták” a holtak, hogy ez az utolsó ítélet, hiszen csaknem minden úgy történt, ahogy ez meg van írva, valójában ez bizony csak az utolsó előtti volt.

Csend és Végítélet
A novella megírásának körülményei.
A megjelenő epizódok egy családregény[5] részei[6], melyek jócskán rövidített és némileg átalakított formát kaptak, hogy megfeleljenek a “dolgozat” követelményének, azaz a Jeruzsálem témának.
Temetés
Először egy zsidó temetés tanúi lehetünk. A regény beli “nagymamát” temetik, akit Reginának neveznek. “Igazi királynőhöz illő temetést rendeznek[7] Reginának”[8]. A zsidó temetések általában nagyon egyszerűek, magán a halálon kívül, talán egyetlen igazi felemelő eseménye a kántor imája és ahogy a gyászoló hozzátartozók elkísérik utolsó útjára az elhunytat. A koporsó durva fenyődeszkákból van összeállítva és fekete lepel takarja. A királynői temetés említése éppen ezért csupán a név, Regina neve miatt királynői.[9]
Amit a temetőről tudni kell. A Kozma utcai Zsidó temető[10] az Új (nem zsidó) köztemető[11] és az ortodox zsidó temető[12] között terül el.
“Három lakóegység terül el egymás mellett a repülőtér kifutója mentén. Az átmeneti szállás, amit börtön[13] néven jegyeztek a profánok, előtte a bérlők nyugodtak az Új Köztemetőnek titulált egységben, őket rendszeresen kipaterolták, mikor senki nem újította meg a bérleti díját[14], végül pedig az öröklakók, na persze a zsidók,[15] akiket senki nem bolygatott, csak egy-egy repülőgép hangereje, amibe beleremegtek a fák és a sírkövek. Rendben valónak tűnt ez így, így lett teremtve a világ.”[16]

Eltemetve
Kezdődik a halottak közötti kommunikáció, mintha egy kávéházi beszélgetésbe csöppentünk volna. Tudományos szempontból ehhez természetesen nincs hozzátenni valóm, hacsak filozófiai és vallásmagyarázat szempontból nem vizsgáljuk az élet értelmét, (hiszen erről beszélgetnek), egészen addig, míg fel nem sejlik az örökkévalóságot követő föltámadás eljövetele. Filozófia és vallásmagyarázat, hahh, két, magát tudománynak tartó művészet!
Az idő fogalma a Tórában filozofikusan kezelendő. Röpködnek az ezerévnyi élethosszak, ami természetesen szimbolikusan értendő, “hosszú időszaknak” kell felfognunk, de mai ritmusunk szerinti számszerű pontosságát feltételesen kell kezeljük. Azonban létezik az időt illetően egy kiinduló pont, mégpedig a legelején a Genezis csaknem ezzel indít. “… És mondta az Örökkévaló és legyen fény!, és lett fény. … És elválasztotta a fényt a sötétségtől, és elnevezte a fény nappalnak és a sötétséget éjszakának. És lett reggel és lett este, az első nap.”[17] Megteremtette az időt. Jó, jó, de mi volt előtte? A kérdés nem értelmezhető mivel az “előtte”, idő nem lévén, értelmezhetetlen. És ugyanez a helyzet az “örökkévalósággal” is, ahol ennek vége, lezárulása szintén nem értelmezhető. Természetesen, ha az emberi biológiai tényezők befolyásolják világlátásunkat, felfoghatjuk a születést a kezdetnek, és a halált a végnek, ahol a végtelen idő, az örökkévalóság kezdődik.[18]
Ha nem léteznének a rabbik és a próféták, akkor ennyivel meg is elégednénk, de szerencsére léteznek. Mert hogy ők aztán tudnak keverni-kavarni, bármit megmagyaráznak oda és vissza egyaránt. Így aztán a feltámadást is, és mindent, ami azt megelőzi. Ezékiel és Dániel könyvei a novella lábjegyzeteiben jelen vannak, azért ezt itt nem tárgyalom, a lényeg, hogy dérrel-durral megérkezik az Utolsó ítélet és ez annyira jól van leírva, hogy még az Újtestamentum is vevő rá (Szent János, Jelenések könyve), “megnyílnak a sírok és kiszállnak a holtak…[19]”
No, most jön Jeruzsálem. Mivel a holtak, akik pechükre nem Jeruzsálemben patkoltak el, csak a helyiek után kerülnek sorra, és ehhez még el is kell jutniuk Jeruzsálembe, ahol a lelkeket osztják. De nincs megírva, melyik Jeruzsálemről van szó? Legalább egy Jeruzsálem nevű település van az USA-ban, New York államban[20] is, de persze mindenki az izraeli Jeruzsálembe tülekszik.

Az Utolsó ítélet előtt[21]
A II. Világháború utolsó évében, egy évvel teljes német összeomlás előtt, Budapestet több hullámban bombázták a szövetséges haderők. Az új, csupán néhány éve működő Ferihegyi repülőtér is az elpusztítandó hadműveleti célpontok között volt. 1944 július 2-án hajnalban 142 bombázógép szállt fel az amerikai adriai légitámaszpontokról és Ferihegy felé indult. Útközben egyre erősebb légvédelmi elhárítást és a német és magyar vadászgépek támadását is ki kellett védeniük, valószínűleg ez okból viszonylag magasan repültek. Ezen a napon Ferihegyre összesen 322 tonna bombát dobtak. “A bombázás első eredményeit a támadás közbeni megfigyelések és az ekkor készült fotók alapján állították össze. A támadás kiértékelése szerint a bombákat csak az első és a harmadik támadó egység dobta pontosan. A második egység az 50%-át a repülőtér északi-nyugati részére szórta.”[22] Magyarán a temetőre. Egy ekkora létszámú repülőraj, melyet még vadászgépek tömege is segít vagy támad, hatalmas robajjal érkezik, a pilóták beszámolói szerint az első bombák ledobása után fentről már semmi sem látszott a portól, a bombák villanása, robbanása, méltán kelthetett olyan hatást, mint Ezékiel könyvében szereplő leírás. A sírok megnyílnak, a kirepült, szanaszét heverő holttest maradványok komoly megpróbáltatást jelentettek a rabbiknak, akiknek a háború után lehetőség szerint azonosítaniuk kellett a holtakat, a megfelelő visszahantolás érdekében.
“Megbombáztuk New Heavent”[23] és Yossarian kapitány
Valójában a könyv címe: “Megbombáztuk New HAVENT” de elkerülhetetlenül New Heavenre asszociálunk, az Új Mennyországra. Ezen kívül azonban sem a könyvnek sem főszereplőjének, Yossarian kapitánynak, semmi köze a magyarországi zsidó temető, ill. a Ferihegyi Repülőtér megbombázásához, leszámítva, hogy az US Airforce gépei az Adria partján fekvő támaszpontokról indultak bombatámadásra Magyarországra és bevetés után oda tértek vissza.

Konkluzió
Mi adja ennek a városnak a fényét? A szentségét? Miért akar mindenki eljutni ide, ebbe a közepesnél kisebb városba, ahol évezredek óta állandóak az összetűzések és amire a világ zsidósága mégis úgy tekint, mintha bölcsője lenne? Mert valójában az is. Dávid városa és Salamon temploma tartja össze a zsidóságot. A zsidók, akik képesek mindenen vitatkozni, mindent másképpen értékelni mint a másik zsidó, egyetlen dologban egyetértenek: hogy hitük és eredetük alapja a Templom, ami mellesleg csak hitükben és képzeletükben létezik, és a város, ami helyet adott ennek. Lehetséges hogy létezik mindez, a mai napon is, mégha láthatatlanul is. Valahol a föld alatt, vagy a fellegekben, azzal, hogy emlékezünk rá, elképzeljük és ezzel tesszük valóssá[24].
Az Arany kapun át érkezik majd a Messiás, Dávid házából.
Dávid András
2018.01

Források, Irodalom

Marcel Prenant Tudat és ösztön, 1937 KRONOS KÖNYVEK
Kislexikon http://www.kislexikon.hu/

Nagypapa csokoládégyára – Dávid András, jelenleg megírás alatt (2017-18)

Life.hu http://www.life.hu/

Kitzur Sulchan Aruch, zsido.com A temetés és temető szabályai, 199.
http://zsido.com/fejezetek/a-temetes-es-temeto-szabalyai/

Radnóti Zoltán rabbi blogja, a-zsido-temetes-tortenete-torvenyei-es-szokasai
http://rabbi.zsinagoga.net/2015/12/27/a-zsido-temetes-tortenete-torvenyei-es-szokasai/

Kozma utcai izraelita temető – Budapest
http://acenter.hu/Kozma-utcai-izraelita-temeto-budapest-7744/

Új köztemető
http://www.btirt.hu/temetok/ujkoztemeto/

“Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők” újságcikk
2004. november 12. 11:07 Lukácsi Attila https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8718&pIdx=5

Budapesti Fegyház és börtön
http://bv.gov.hu/budapesti

Mi történik, ha valaki nem váltja újra a sírhelyet?
2014.10.29. Jogi Fórum / FEOSZ
http://www.jogiforum.hu/hirek/32699

Izraelita temető
http://www.kobanya.hu/?module=news&action=show&nid=170946

Tóra Mózes 1. Teremtés 1.4 -1.5.

Stephen Hawking : Az idő rövid története, AKKORD 2003
Steven Hawking, Léonard Mlodinov: Az idő mégrövidebb története, Akkord 2006

Zsidó filozófia Milyen lesz a feltámadás kora? Zsidó.com
http://zsido.com/fejezetek/zsido-filozofia-milyen-lesz-a-feltamadas-kora-2/

Jerusalem
https://WWW.JERUSALEM-NY.ORG

Maimonidész, a Rámbám: Széfer Softim: A Bírák könyve, A királyok szabályai A Messiás szabályai
http://zsido.com/fejezetek/maimonidesz-a-messias-szabalyai/
5Mózes 30:3–5

Ferihegy 1944. július 2. – 47. BW, 376. BG iratok Pataki-Sárhidai-Rozsos: Légi háború Magyarország felett I-II.
2006, június 3.
http://www.roncskutatas.hu/node/12303

Joseph Heller: Megbombáztuk New Havent, javított kiadás. 1968, Modern Könyvtár

Megjegyzések, idézetek
[1] DÁVID András 2018. 01. 07. 9:27 Egy zsidó sosem lehet turista Jeruzsálemben, hiszen ott, otthon van.
[2] Marcel Prenant Tudat és ösztön , 1937 KRONOS KÖNYVEK http://mtdaportal.extra.hu/books_kulf/penant_marcel_tudat_es_oszton.pdf
[3] Dávid András 2018. 01. 03. 9:58 Valójában az ösztön és tudat avagy a “szabad gondolkodás” állandó témája a filozófiának, a kettő egymástól nem elválasztható, hanem egységes, az ember egyik tulajdonsága. Teljesen egyéni módon állok az “ösztönpártiak” oldalára, egyszerűen, mivel így gondolom, érzem, és eszerint állítom csatarendbe gondolataimat, gondolkodás módomat is.
[4] – kitalálás, elmeszülemény; koholmány
– a valóságban nem létező tény, helyzet stb. feltevése, amely azonban a valóság pontosabb megismeréséhez vezet
– képzelődés, agyrém
Kislexikon
http://www.kislexikon.hu/fikcio_a.html#ixzz53MI19eiN
[5] “Nagypapa csokoládégyára” egy budapesti zsidó család két világháború alatt és között játszódó története, mely egy cukrászinas “felemelkedéséről” és családjáról szól. A felemelkedésen annyit kell érteni, hogy mester lesz belőle és a hadsereg beszállítója, papíron, de valójában egy szegény, lehel-úti megélhetéséért küzdő, álmodozó fiatalember élete.
[6] “Nagypapa csokoládégyára” – Dávid András, jelenleg megírás alatt
[7] Regina (név, jelentése) királynő
Kislexikon.hu
késő latin eredetű Regina név királynőt jelent. A kilencvenes években elég gyakori keresztnévnek számított, a kétezres években a leggyakoribb női név.
Ezoterikus elméletekben a Regina nevű nők az emberiség szolgálatába álló, nagyvonalú, kissé álmodozó emberek, akik bár segítenek másokon, olykor bizony kotnyelesek is tudnak lenni. Biztos családi háttér nélkül viszont nem érzik jól magukat, és legtöbbjük erős művészi hajlamokkal bír.
Life.hu
http://www.life.hu/csalad/20120904-a-regina-nev-jelentese-kiralyno.html
[8] Nagypapa csokoládégyára, DA
[9] A zsidó temetés története, törvényei és szokásai
Posted on ‍‍2015-12-27 – 15
Zolirabbi, Radnóti Zoltán rabbi blogja
http://rabbi.zsinagoga.net/2015/12/27/a-zsido-temetes-tortenete-torvenyei-es-szokasai/
A temetés és temető szabályai, 199. Kitzur Sulchan Aruch, zsido.com
http://zsido.com/fejezetek/a-temetes-es-temeto-szabalyai/
[10] Kozma utcai izraelita temető – Budapest
A Kozma utcai izraelita temető egy izraelita temető Budapest X. kerületében, az Új köztemető mellett nyílt meg 1893-ban. Nevét a Kozma utcára nyíló bejárata után kapta. A régi temetők beteltek, és felszámolásuk miatt szükségessé vált egy központi izraelita temető létrehozása. Magyarország legnagyobb zsidó temetője jött itt létre. Eddig körülbelül 300 000 ember utolsó nyughelye.
http://acenter.hu/Kozma-utcai-izraelita-temeto-budapest-7744/

1891-ben nyílt egy rabbi-parcella is, melyben a olyan emblematikus zsidó rabbik kaptak helyet, mint Oppenheimer Simon Ben Dávid, a rabbitanács vezetője, Wahrmann Izrael hitoktató.
1927-ben választották le a Kozma utca menti, Új köztemetőtől távolabbi végéből a Gránátos utcai izraelita temetőt az ortodox izraeliták számára.
[11] Új köztemető
http://www.btirt.hu/temetok/ujkoztemeto/
[12] “Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők” újságcikk
2004. november 12. 11:07 Lukácsi Attila
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8718&pIdx=5
[13] Budapesti Fegyház és börtön Budapesti Fegyház és Börtön
A Budapesti Fegyház és Börtön építési munkálatait 1894-ben kezdték meg Wagner Gyula építész tervei alapján. Az intézet vezetését 1901-1919 között ellátó Vajna Károly dinamikus tevékenységének köszönhetően az intézet 1913-ra már 25 épületből állt,

az 1913-ban létesült Bűnügyi Embertani Laboratórium, ahol többek közt a kivégzett elítéltek koponyáját is tudományos kutatás alá vonták.
http://bv.gov.hu/budapesti
[14] Mi történik, ha valaki nem váltja újra a sírhelyet? Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – a járási népegészségügyi intézet jelenlétében – közős sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.
Lehetőségek és kötelezettségek – A temetői rend, a fizetendő díjak szabályozásáról 2014.10.29. Jogi Fórum / FEOSZ
http://www.jogiforum.hu/hirek/32699
[15] Izraelita temető
A zsidó temetkezési szokásokra jellemző, hogy a sírhelyeket egyszer kell megváltani, a kihantolás nem jöhet szóba.
http://www.kobanya.hu/?module=news&action=show&nid=170946
[16] Dávid András: Nagypapa csokoládégyára
[17] Mózes 1. Teremtés 1.4 -1.5.
[18] Stephen Hawking : Az idő rövid története, valamint
Steven Hawking: Az idő mégrövidebb története
[19] “Zsidó filozófia Milyen lesz a feltámadás kora?
 A Talmud[1] a messiási kor eseménysorában elsőként és legfontosabbként a Szentély felépülését említi, ezt követően a zsidó számkivetettek összegyűjtését a világ minden sarkából, s végül a halottak feltámadását. A Zohár[2] konkrét időterminust ad meg, amikor kijelenti, hogy negyven év fog eltelni a számkivetettek begyűjtése és a halottak feltámadása között.
A feltámadás helyszíne
A feltámadás Izrael földjén fog megtörténni. Ez az Izraelen belül és kívül eltemetettekre egyaránt vonatkozik. Ami az Izraelen belül eltemetetteket illeti, az ő feltámadásuk meglehetősen egyszerű lefolyású lesz. A lelkük visszaszáll a testükbe, s ők kikelnek sírjaikból. Ám az Izraelen kívül eltemetettek lelke csupán azt követően száll majd vissza a testükbe, miután a testek elérték Izrael földjét. Ez persze szükségessé tesz majd egy valamiféle eszközt, amelynek segítségével a testek eljuthatnak Izrael földjére. Hogyan is fog ez megtörténni?
A Talmud[3] azzal kezdi e téma megvitatását, hogy kérdést tesz fel az egyik bölcs egyik állításával kapcsolatban. „Rabbi Eliezer azt mondta: Az Izrael földjén kívül elhunytak nem fognak feltámadni.” Rabbi Eliezer a Szentírásból hoz bizonyítékot állítását alátámasztandó. Ámde mi lesz azokkal az igazakkal akiket a szentföldön kívül temettek el? Azok nem fognak feltámadni? „Rabbi Iláá erre így felelt: Az ő testük el fog gurulni Izraelbe (Rási: A csontjaik végiggördülnek majd az utakon, amíg el nem érik Izraelt, ahol majd visszatér beléjük az élet).” Ám a Talmud kifogással él ezzel a válasszal szemben. A csontok görgése egész biztosan fájdalmat okozna az igazaknak. „Ábáje erre azt válaszolta, hogy alagutak készülnek majd, s a halottak a föld alatt sétálnak majd végig a szentföldig (Rási: És majd felállnak, és végiggyalogolnak az alagutakon keresztül egészen Izrael földjéig, ahol is áttörik a fejük fölötti földréteget és kiemelkednek a föld színe fölé)”.
E vita végére Rabbi Eliezer első állítása, mely szerint az Izrael földjén kívül eltemetettek nem fognak feltámadni, módosul. Az állítás új értelme szerint ezek a halottak csak azt követően támadnak fel, hogy a testük elérte Izrael földjét. És még az igazak is, akik az alagutakon keresztül érik majd el Izrael földjét, a Szentföldön feltámadottnak számítanak majd, mivel lelkük csak azt követően fog visszaszállni testükbe, hogy csontjaik a Szentföldet elérvén, a földet áttörve kibukkannak a szabadba.
 Kik fognak feltámadni
Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a zsidó népből kik lesznek azok, akik kiérdemlik a feltámadást, a Misna[4] biztosít minket afelől, hogy „Minden zsidónak része van a túlvilági üdvösségben”. És noha Maimonidész[5] felsorolja azokat a csoportokat, akik különféle súlyos bűnök elkövetése miatt elveszítik jogukat a feltámadáshoz, a Midrás Tálpiot magyarázata szerint ez azt jelenti, hogy ezek a csoportok elveszítik a lehetőséget, hogy saját érdemeik alapján részesüljenek az Eljövendő Világból. Ugyanis Isten az Ő végtelen kegyelmében afféle „jótékonysági alapot különített el az ilyen érdemtelenek számára”, amelyből merítve aztán ők is csatlakozhatnak a feltámasztandók seregéhez.
 Melyik életünkbe térünk majd vissza?
Egy érdekes kérdés merül fel a reinkarnációban való hit következményeképpen. A zsidó hit szerint egy léleknek addig kell vissza-visszatérnie a földre, amíg nem teljesíti mind a 613 parancsolatot. A micvák finomítják és emelkedettebbé teszik a lelket. Annak érdekében, hogy a lélek tökéletessé váljon, annyiszor és annyi testben kell visszatérnie, amennyi csak szükséges az összes micva teljesítéséhez.
De hát akkor mi lesz azokkal a lelkekkel, akik már korábban is laktak testben a Földön? Hogyan fognak azok egynél több testbe beöltözni? Magában a Zohár-ban[6] is fölmerül ez a kérdés: „Rabbi Chizkijá azt kérdezte, Ha azt mondjátok, hogy minden egyes test fölkel majd a porból és élni fog, akkor vajon mi lesz azokkal a testekkel, amelyeknek lelkei már más testekben is laktak korábbi korokban?”.
A nagy kabbalista, Rabbi Jichák Lurja (az Ári) erre azt a választ adja, hogy valahányszor egy személy tökéletesebbé teszi a lélek valamely elemét vagy dimenzióját, akkor az a lélekrész a sajátjává válik, és a feltámadáskor az ő testébe ez lélekdarabka fog beleszállni. Más szóval, minden egyes micva más módon finomítja és emeli a lelket, és egy adott személyhez mindig az a lélekrész fog csatlakozni a feltámadáskor, amelynek tökéletesítését ő végezte el.
A lubavicsi rebbe, rabbi Menáchem Schneerson hozzáteszi, hogy az Ári szavai alapján nem szabad azt a téves következtetést levonnunk, hogy lesznek emberek, akinek egész darabok fognak hiányozni a lelkükből. Valójában ugyanis minden egyes lélek számos lélekrészből áll, amelyek mindegyikében tükröződnek az összes többi lélekrész aspektusai, s így már önmagukban is teljes entitásoknak számítanak. Például úgy tartják, hogy a zsidó lelkek együttesen az első ember lelkét adják ki. Minden lélek önmagában is egy entitás, amely azonban kisebb lélekszilánkokká osztódik tovább, amelyek aztán maguk is különálló entitásokká lesznek, de azért még így is egy nagyobb egység részeinek tekinthetők. Ilyeténképpen a lélek olyan, akár egy fa ága, amely, ha letörik a fáról, de újra elültetik, még mindig képes növekedni és egy teljesen független fává válni. Ennek ellenére egy fának vannak magasabban elhelyezkedő, jelentősebb részei és vannak alacsonyabban található, kevésbé jelentős részei is. Ugyanez érvényes a lelkek világára is. Ádám volt a kollektív lelke mindazoknak, akik valaha éltek, élnek és élni fognak a földön. A Midrás[7] mégis azt mondja, hogy Izrael vezetőinek lelkei Ádám fejével vannak kapcsolatban, a laikusok az alsóbb testrészeivel, és így tovább. Ugyanez vonatkozik a feltámadásra is. A lelkek számos töredék lélekrésszé osztódnak, amelyek azonban önmagukban is teljes és tökéletes lelkeket alkotnak. És mindegyik lélekrész ahhoz a testhez fog csatlakozni, amely tökéletesítését elvégezte.
 A feltámadók sorrendje
A feltámadottak feltámasztásának pontos sorrendje a következő: Először az Izraelben eltemetettek támadnak fel, őket követik az Izrael földjén kívül eltemetettek, őket pedig az Egyiptomból száműzött zsidók mózesi nemzedéke[12]. Érdekes módon – a Talmudban szereplő egyik szaktekintély szerint – az ősatyák, Ábrahám, Izsák és Jákob (vagy ahogyan az említett talmudi szakasz utal rájuk: „azok, akik Chebronban alszanak”) utolsóként fognak feltámadni, hogy az ő igaz és jámbor, a feltámadást szintén kiérdemlő gyermekeik látványára nyithassák fel szemüket[13].
Fontos kikötés, hogy a fentebb leírtakhoz, hogy az egyes nagyobb csoportokon belül mindig az igazak fognak legelőször feltámadni[14]. Magukon az igazakon belül azok, akik jeleskedtek a Tórában, megelőzik majd azokat, akik a micvákban jeleskedtek[15]. Az egyik Midrás szerint[16] az igazak feltámadása ábécérendben történik majd, ami egyedül az alázatos szívűekre nem vonatkozik, mert ők mindenkit megelőzően fognak feltámadni.
Mi fog történni azokkal, akik még mindig életben lesznek a feltámadás idején? Tovább élnek vagy meghalnak? Száádjá Gáón azt írja[17], hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban egyetlen bibliai vers vagy rabbinikus nyilatkozat sem foglalkozik.
A lubavicsi rebbe mindazonáltal rámutat, hogy a Zohár-ban megfogalmazott kinyilatkoztatásnak köszönhetően nekünk már világos állásfoglalás áll rendelkezésünkre a kérdésben.
Erre az időszakra vonatkozik a következő bibliai vers[18]: „Lássátok be, hogy Én, még Én is Ő vagyok, és nincsen isten rajtam kívül; Én adok halált s életet”. A kettőzött „Én, Én” jelzi a messiási korban megtapasztalandó abszolút isteni jelenlétet, amikor a „másik oldal” legyőzetik és eltöröltetik; és még a halált is, amely eleddig a „másik oldal”-lal volt kapcsolatos, ettől fogva közvetlenül az Ő kezéből tapasztalják meg azok, akiket még nem ért el a fizikai halál, és Ő azon nyomban fel is támasztja majd őket; mert a bűnnek abból a mocskából, amely a halál okozója, nem lesz jelen semmi abban a világban, mert új világ lesz ez, amelyet a Szent, áldassék Ő, fog tökéletessé formálni[19].
Vagyis nyilvánvaló, hogy mindazok, akik akkor életben lesznek, megtapasztalják ugyan a halált, de csak egy pillanatra, mert a rossz szellem, amely eladdig szennyezte a világot, az Eljövendő Világban már nyomokban sem lesz jelen. A Mindenható mindenkit azonnal fel fog támasztani.
 A „végső ítélet” napja
Lesz-e Ítéletnap a halottak feltámadása után? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban három különböző vélemény ismeretes.
Nachmanidész[20] és mások szerint a feltámadást követően valóban lesz egy nagyszabású Ítéletnap, amikor is minden egyes ember érdemei szerint megítéltetik.
Minden ember közvetlenül a halálát követően ítéltetik meg, így hát nincs szükség még egy külön Ítéletnapra. Az Ítéletnapjára tett utalás, inkább egy Megtorlás és Büntetés napját jelenti.
Rabbi Jichák Lurja írja: „És ha valaki megkérdezi: »Miután ez a lélek számos alkalommal megélte az engesztelés napját (Jom Kipur), a fizikai szenvedést és megtisztulást valamint az alapos lelki megtisztulást [a halált követően], miért kell újra kitenni őt [a feltámadás idején] egy újabb megítéltetésnek a nagy Ítéletnapon?« A válasz pedig erre az, hogy az Ítéletnapon csupán a nem-zsidó népek ítéltetnek meg.”

http://zsido.com/fejezetek/zsido-filozofia-milyen-lesz-a-feltamadas-kora-2/
[20] HTTPS://WWW.JERUSALEM-NY.ORG
Jerusalem is a town in Yates County, New York in the United States. The population was 4,469 at the 2010 census. The town is named after the ancient city of Jerusalem.[3]
[21] Ferihegy 1944. július 2.
2006, június 3
 
A Ferihegyi repülőtér történetében 1944. tavasza és nyara a háború jegyében zajlott. A repülőtér felett egyre többször megjelentek az angol felderítők és az amerikai bombázógépek. Előzmények: célpont a Ferihegyi repülőtér. A légierő és a polgári repülés fejlesztése során 1940-től elkezdték építeni a Ferihegy/Vecsés/Csáky-ligeti repülőteret. A nagymérető ovális terület észak-nyugati részébe a polgári épületek, a délibe a katonaiak kerültek. A felszállópályát közösen kívánták használni. A második világháború előrehaladtával a polgári építkezés félbeszakadt. 1943. októberében a félig kész repülőtérre költözött a 2/1. vadászszázad, 18 darab Héjával, innen kívánták biztosítani Budapest védelmét. 1944 februárjában gyors ütemű átképzést kaptak győri gyártású Me-109 G6-os típusra. Az itt települt 5/1. kísérleti éjszakai vadászszázad még csak nappal volt bevethető az RKI Me-109-es és Me-210-es rombolói mellett

Amerikai részről úgy vélték, hogy Ferihegy a Dunai Repülőgépgyár egyik részlege, ahol komoly gyártási tevékenység folyik német megrendelésre. Két nagy ikerhangárt, három emeletes épületet és több befejezett, vagy még épülőfélben lévő kisebb-nagyobb épületet fényképeztek le a több alkalommal is átrepülő felderítők. 1944 elején az egész repülőtér területén száz körüli egy és kétmotoros gépet azonosítottak. Ezekből vonták le azt a következtetést, hogy itt jelentős gyártási és egyéb repülő tevékenység folyik. A helyzet viszont az volt, hogy az RKI kísérleti, oktatási és javítási célból mintegy 40-45 gépet tárolt a repülőtér dél-nyugati részén, de ezeknek csak mintegy fele volt használható harci körülmények között. Gyártási tevékenység a Repülőkísérleti Műhely keretein belül történt, ahol a kísérleti repülőgépek épültek. A repülőtér északi-nyugati részén a forgalmi épület és hangár környékén volt a 2/1.-es és az 5/1.-es század körülbelül 30 gépe elhelyezve. Ezeken kívül még ismeretlen számú német felségjelű gép is volt a romboló tanfolyam néhány Bf-110-ese mellett.
1944. április 13-án, csütörtökön hatalmas kötelék gyülekezett az Adria felett. 567 bombázó és 228 kísérő vadász indult Magyarország felé. Feladatuk volt más célok mellett a Ferihegy/Vecsés repülőtér bombázása. A dél-nyugati irányból közeledő 47. BW négy Bomber Group 121 db B-24-es gépe 12:34-től 185 tonna, közel tízezer db 20 fontos repesz és 100 fontos romboló bombát dobott a repülőtérre, mintegy 6-7 perc leforgása alatt. Néhány épületben súlyos károk keletkeztek, de kisebb mértékben szinte mindegyik megrongálódott. Megsemmisült az anyagvizsgáló és a raktár épülete és részben a mellette lévő gépkocsi tároló, valamint a kazánház is. Az egyik hangárban elégtek az ott épülő kísérleti gépek, amikor egy rombolóbomba a tetőt átütve belül felrobbant. A füves részen és a hangárok környékén közel 20 db gép semmisült meg és több szenvedett különböző mértékű sérülést. A repülőtéren maradt katonák közül 34 elesett, és a környékre esett bombáktól még húsz polgári áldozatról számoltak be az esemény utáni gyorsjelentésben.
Az áprilisi támadást értékelve az amerikaiak úgy látták, hogy alapos munkát végeztek.
A déli részeken lévő épületeken helyreállítási nyomokat fedeztek fel és az élénkülő repülőtevékenység miatt az amerikaiak újbóli támadást rendeltek el. Erre a kedvező időjárást kihasználva július 2-án került sor. A cél kifejezetten a repülőtér déli felében lévő gépek elpusztítása volt.
A július 1-jén kiadott parancs szerint az összes Bomber Wing (BW, repülő ezred) a lehető legnagyobb gépszámmal támadta az országot. A kíséretről a 306. Fighter Wing (FW vadászezred gondoskodott. A Ferihegy/Vecsés repülőtér bombázására a 47. BW-t jelölték ki és a kíséretét a 14. Fighter Group (vadászosztály) biztosította. A 47. BW négy Bomber Group-ból (bombázó osztály) állt. Bázis repülőtereik a 98. BG Lecce, a 376. BG San Pancrazio, a 449. BG Grottaglie, a 450. BG Manduria. A kötelékek a reggeli órákban szálltak fel és rendeződtek alakzatba. Élen a 450. BG repült ezt a 376. BG követte és utánuk a 98-as és a 449-es haladt.
A 376. BG. 40 db B-24-es gépe 6:45-re befejezte a felszállást. 7:47-kor 6000 láb (1800 m) magasságon találkozott a 450. BG-vel San Vito felett és besorolt mögéje. Előttük még három wing gépei rendeződtek alakzatba. A 37db bombázó Ceglédnél Nagykáta felé fordult. Ez a település volt a célra repülés kezdete. A BG három támadóegysége 250-280 fokos irányon 2-3 km hosszan elnyúlva repült a cél felé 165 mph (270 km/ó) sebességgel 22000 láb (6700 m) és 25000 láb (7600 m) közötti magasságban tagozódva. Összesen 84,5 tonna, 8880 db M-1 és M-1-A1 típusú 20 fontos pillanatgyújtóval felszerelt repeszbombát szállítottak, melyből gépenként 40 köteg, összesen 240 db volt, 6-os kötegelésben. Az oda és a visszaúton az átlag 10 fős személyzet, hozzávetőlegesen 6-7 órát töltött a levegőben 1500-1700 km-t repült, gépenként 2700 gallon (12250 l) benzin felhasználásával.
A bombavetést a vezérgép bombázótisztje irányította az általa mért adatok alapján, az egységek a megjelölt területre célozva sorozatvetést hajtottak végre. A kötelék gépei, kissé késve 10:45 és 10:50 között voltak a cél felett, ahonnan bal fordulóval az előre megtervezett útvonalon, a Dunát átrepülve Szekszárd-Podgrab útvonalon tértek vissza a bázisukra, ahová már csak 36 gép szállt le, 13:00-kor. A repülőteret összességében 142 bombázógép támadta és ledobtak 322 tonna, 31728 db repeszbombát

Szükség volt a lassú bombázókat az ellenséges terület felett vadászkísérettel ellátni. A vadászok feladata volt még a célterület légterének megtisztítása az ellenséges repülőktől, hogy a bombázók zavartalanul tudják a dolgukat végezni.
Július 2-án a 376. BG gépeit a 14. Fighter Group (vadászosztály) 48. Fighter Squadron (vadászszázad), a 37. FS és a 49. FS P-38-as repülőgépei kísérték. A gyorsabb gépek 7:52-8:07-között szálltak fel. 48 db-ból 6 gép hamarosan visszafordult, különféle okok miatt. A századokat Prahler hadnagy, Gaskin őrnagy és Abbot őrnagy vezette. A bombázókkal a Dunánál, Lovastól északra 18000 láb (5500 m) magasságban 9:26-kor találkoztak. Ekkorra a Magyarország több célpontját támadó teljes kötelék több mint 620 db négymotoros bombázóból és közel 200 db vadászgépből állt. A bombázást a cél felett őrjáratozó P-51-es gépek segítették.
Ezen a nyári napon az időjárás nem akadályozta a bombázást. Az útvonalon Magyarország felé tiszta volt az ég. A cél felett párásságot, 2/10-es borultságot és 14000 láb (4200 m) felett gomolyfelhőket jelentettek, 20000 láb (6100 m) magasan már fátyolfelhők voltak. Visszafelé már 5/10 borultságról számoltak be. A bombázás első eredményeit a támadás közbeni megfigyelések és az ekkor készült fotók alapján állították össze. A támadás kiértékelése szerint a bombákat csak az első és a harmadik támadó egység dobta pontosan. A második egység az 50%-át a repülőtér északi-nyugati részére szórta. A földön négy gépet rongáltak, vagy semmisítettek meg.

A bombák kioldásának a célpont előtt kb. 1,5-2 km-re kellett történnie. A vetési távolság függött a gép sebességétől, a széliránytól és a magasságtól.

Július 3-án a 682. Felderítőszázad gépe 14:50-kor átrepült a repülőtér felett és négy felvételt készített. A kiértékelésnél megállapították, hogy sok az épületkár, de látszanak javítási nyomok is. 6 db gép elpusztult.

Ez a történet része az 1944-ben Magyarország felett dúló légi háborúnak, melyet több évi kutatómunkával sikerült felderíteni. …
 
Irodalom: 47. BW, 376. BG iratok Pataki-Sárhidai-Rozsos: Légi háború Magyarország felett I-II. MRT 1996 Konferencia anyag: Jánkfalvi Z Amerikai Pilóták sírjainak felderítése Magyarországon 1945-1949 Zainkó arcvív

Emlékeztető: 1944. július 2. Ferihegy légterében 10 óra 45 perckor a 376. BG. 513. századának 43-as jelzésű 42-51151 gyári számú B-24-es Liberatora légvédelmi találat következtében felrobbant, személyzetéből többen ejtőernyővel kiugrottak.

http://www.roncskutatas.hu/node/12303
– 47. BW, 376. BG iratok Pataki-Sárhidai-Rozsos: Légi háború Magyarország felett I-II.
[22] http://www.roncskutatas.hu/node/12303
[23] Joseph Heller: Megbombáztuk New Havent, javított kiadás. 1968, Modern Könyvtár
[24] Maimonidész, a Rámbám: Széfer Softim: A Bírák könyve, A királyok szabályai A Messiás szabályai
11. fejezet
§. A Messiás király meg fog jeleni, és visszaállítja Dávid királyságát, ahogy eredetileg volt, felépíti a Szentélyt, és összegyűjti Izrael szétszórtjait.
http://zsido.com/fejezetek/maimonidesz-a-messias-szabalyai/
5Mózes 30:3–5

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s